A heti blogbejegyzésemet Simon Sinek előadásának interpretálásval kezdeném, ami nagyon hasznos lehet minden, nem csak startuppernek, hanem vállalkozónak, innovátornak is:

Sokan úgy vélik, a sikeres vállalatok az alapötleten alapulnak, de ez többségében egy téves feltételezés. Gondoljunk csak a történelem különböző szakaszaira, és arra, mitől sikeres az Apple, vagy mitől voltak sikeresek a Wright fivérek: Nem csak arról beszéltek, hogy mivel rendelkeznek, vagy mit szeretnének elérni, hanem arról is, hogy miért.

Nem az a kérdés, hogy tudunk-e gyártani repülőgépet, vagy tudunk-e gyártani laptopot, hanem az a kérdés, hogy mindezt miért tesszük és ezt az embereknek hogyan adjuk át. Mind a testvérek, mind a modern óriásvállalat hitt valamiben, hitt abban, hogy előrébb viheti a világot, megoldhat társadalmi problémákat és így már nem csak egy termékkel, szolgáltatással képesek előállni, hanem egy világnézettel, ha úgy tetszik egy ideológiával. Miért is jó ez? Eszközökkel, tárgyakkal nehezen azonosul az ember, de ha talál olyanokat, akik ugyanabban hisznek, mint ő, akkor a kezdeményezés mellé áll és átéli azokat az érzelmeket, amelyeket a gyártók éreznek át, tudja, hogy egy közösség részesévé válik, olyan közösségé, melybe ő igazából való.

Ezen kis gondolat felfogásában indult el a harmadik !genSzeged találkozónk, mely rengeteg újat és hasznosat tartogatott magában:

Ahhoz, hogy maradandót, újat, nagyot alkothassunk, nem elég a saját szemünkkel vizsgálnunk alkotásunk, kell tudnunk, hogy a vevő hogyan látja szolgáltatásunk, vagy hogyan érez a termékünk iránt. Tudnunk kell aktívan, lehetőség esetén proaktívan viselkedni, a változásoknak és igényeknek elébe menni, s akár nem létező fogyasztói igényeket felkelteni.

Ide kapcsolódhat egy Henry Ford idézet is:
 - Ha megkérdeztem volna az embereket, hogy mire van szükségük, azt mondták volna: gyorsabb lovakra. –

Most talán sokan, ahogy a találkozón én is, felteszik a kérdést: Jó-jó, de hogyan? Hogyan fogom megtudni, hogy mit akar a vevő, anélkül, hogy drága kutatásokat végeztetnék? Erre is kaptunk eszközt!
Osterwalder Üzletimodell-építés című könyvében (amit egyébként érdemes elolvasni minden vállalkozó lelkületű embernek) vázol fel egy empátiatérkép névre hallgató eszközt, amely 4+2 dimenzió mentén segít megérteni a vevői igényeket. Olyan kérdéseket tesz fel a modell, amelyhez nincs szükségünk hatalmas mintára, akár mi magunk is meg tudjuk válaszolni, amely válaszokkal eljuthatunk egy olyan célrendszerhez, melyhez a projekt megvalósítása folyamán végig vissza tudunk nyúlni.

A vevői igények kapcsán, úgy, ahogy nálunk a képzésen is, felmerülhet a probléma: A vevő túl sok mindent akar, de azt is lehetőleg nagyon kicsi pénzért.

Itt jön képbe Eric Ries és az egyre nagyobb figyelmet és elismerést kapó könyve: The Lean Startup. A címet elég nehéz lenne magyarra lefordítani, így ezzel meg sem próbálkoznék, viszont elmesélném, hogy miről is szól a könyv: Az egyébként fejlesztői háttérrel rendelkező szerző azzal foglalkozik, hogy mit kell ahhoz tennünk, hogy ne fejlesszünk ki rengeteg lényegtelen elemet és ne áldozzunk időt és pénzt olyan funkciók kifejlesztésére, mely nem illeszkedik semmilyen fogyasztói elváráshoz, csupán mi gondoltuk, hogy szükséges.

Ő vezette be a Minimum Viable Product (MVP) elnevezést, ami magyarra fordítva, valami olyasmit tesz: éppen életképes termék. Könyve lényegi részében sokat foglalkozik azzal, hogy elmondja: nem szükséges első kiadásra minden egyes részletet kidolgozni a projektünk kapcsán, először csak egy „éppen életképes termékkel” is elegendő előállnunk, hisz annak kibocsájtása alapján újabb és újabb vevői visszajelzés birtokosai leszünk, amely kijelölheti a fejlesztések útját.

Rendben, de mit tegyünk akkor, ha a visszajelzés negatív és úgy tűnik, nincsen igény a termékünkre?

Ne essünk kétségbe! Ilyenkor a pivot nevű folyamat a megfelelő lépés, ami nem más, mint egy irányváltoztatás. Ilyenkor a legnagyobb feladat továbbra is az, hogy higgyünk magunkban, el kell hinnünk, hogy meg tudjuk váltani a világot, és ehhez most irányváltásra van szükség. Szinte minden induló vállalkozásnál előfordulhat a váltás jelensége, ami nem kudarcot jelent, csak egy új utat vázol fel számunkra, jelzi, mit kell tennünk sikerünk érdekében, hisz nem szabad elfelejtünk: a Wright fivérek gépe sem repült első próbálkozásra, de ők hittek benne, kitartottak, s végül, ha úgy nézzük, megváltották a világot.

Farkas Tamás
!genSzeged résztvevő

Kép forrása: culttt.com