Papp András (tréner, szervezetfejlesztő, Waldorf-tanító) március 11-ei előadása nyomán Ötvös Veronika és Kuslits Borbála is írt egy összefoglalót a kreatív gondolkodásról.  

______________

Vannak, akik úgy gondolják, hogy két féle ember létezik: aki kreatív, és aki nem az. Az utóbbiak induljanak aktát tologatni, az előbbieknek pedig – akik természetesen jóval kevesebben vannak – nincs is más dolguk, mint a világmegváltás. És vannak mások, akik azt vallják, hogy a kreativitás sokkal több egy egyszerű születési „előjognál”. Egy olyan képesség, ami fejleszthető.

Cselekvés

A kreativitás tesz képessé arra, hogy egy adott problémát több aspektusból is megvizsgálj, és az ún. out of the box gondolkodásnak köszönhetően hatékony megoldásokat találj rá. Mindez fejleszthető, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy meglegyen bennünk a tanulási vágy, folyamatosan szélesítsük a látóterünket, és merjünk kilépni a megszokott mederből. Fontos, hogy hajlandóak legyünk tenni is azért, hogy önmagunkat fejlesszük.

Kiinduló pont: a probléma

Egy induló gondolat, vállalkozás vagy start up (nevezzük, ahogy tetszik), számtalan úton elindulhat a megvalósulás felé. A cégindítás útvesztőjében Alex Osterwalder a Business Model Canvas atyja szívesen ad útmutatást könyvében azoknak, akik az üzleti modelljüket kipróbált, sokak által végigjárt úton szeretnék megvalósítani. Ha az Osterwalder féle utat követjük, akkor a „problémából” kiindulva a „megoldás” megtalálásán át - jó esetben - eljutunk a megvalósításig.

A modell alkalmazása egy vállalkozó lelkű fiatal lány szemszögéből

Probléma vs. nehézség

Paul Waczlawick pszichológus-filozófus szerint már a kezdet kezdetén különbséget kell tennünk probléma és nehézség között. Nehézség az, amivel a hétköznapi életünk során találkozunk, de a megoldása nem okoz különösebb kihívást, míg a probléma egy folyamatosan visszatérő gondolat, zavaró kis tényező, ami hol halványul, hol erősödik, de sosem tűnik el teljesen. Vagyis előbb vagy utóbb megoldásért kiált. Ha a „Nagy ötletet” keressük – és mindenki azt keresi –, nem árt, ha egy olyan problémából indulunk ki, ami másoknál is megoldásra vár. Mivel vajmi kevés esély van arra, hogy az adott problémát még csak mi fedeztük fel, így jobb, ha a kreatív energiáink egy jelentős részét jegeljük a megoldás etapra.

Out of the box – az irracionalitás hatalma

Sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a saját magunk vagy környezetünk által felállított szabályrendszerek ledönthetetlenek. Sémákban gondolkodunk, és ezzel tudat alatt korlátozzuk önmagunkat. Ha sikerül elérnünk, hogy a jobb agyféltekénk is beszálljon a játékba, és engedjük, hogy a racionális gondolatok helyét egy pillanatra irracionális megoldási javaslatok vegyék át, új perspektívákat találhatunk. (Papp András javaslatai: 6-35-ös technika, Random szó módszer, Metafora, Koncepció – lásd memo!)

És, hogy mit tud okozni egy - a nagy tömeg számára - irreális döntés?

Az első reggel, amikor Svédországban bal oldali közlekedésről jobb oldalira váltottak 1967 (további érdekes képek a világtörténelemből itt)

És mi történik, amikor az irracionális döntés már racionális, vagyis mindenki által elfogadott?

Stockholm napjainkban

 Get out of the building NOW!

A megoldás hajszolása során sokszor futhatunk zsákutcába. De ahelyett, hogy ugyanazzal a lendülettel újabb lázas ötletelésbe kezdenénk, törekedjünk inkább a validitás megőrzésére. Már a kezdet kezdetén keressünk olyan embereket, akik valóban segíthetnek a probléma hatékony megoldásában: kérdezzük meg azokat, akiknek a minket foglalkoztató kérdéskör VALÓBAN probléma. => Get out of the building NOW!

Végezetül egy Ted előadás, ha még bírjátok szuflávalJ – Minden csak nézőpont kérdése?

Rory Sutherland - Perspective is everything

YouTube változat angol felirattal (be kell állítani a feliratot)

Ötvös Veronika

______________

I. Tervezés és intuíció

Indító beszélgetés: a kreativitás, az intuíció nem adottság (vagy van, vagy nincs), hanem készség, amely fejleszthető.
1. feladat: személyes történet mesélése párban (egy tervezésem története)
2. feladat: személyes történet mesélése párban (egy probléma megoldása váratlan intuícióval)

Kérdések:
Írt-e valaki már üzleti tervet? Mi a tapasztalata? („a papír mindent elbír”, „sok munka, nem sikerült”)
És üzleti modellt? Tapasztalatok? („leránt a földre”, „az üzleti terv előzménye”)

3. feladat: lean canvas elemeinek sorrendbe állítása, érvekkel megtámogatva – megbeszélésnél András hangsúlyozta, hogy nincs abszolút, egyetlen jó megoldás, sőt, viszont örömmel üdvözölte, hogy mindenki a problémából indult ki:) Szerinte a Problem és a Customer Segments a kívánatos kiindulási alap (bár védhetőnek tartotta a megoldásból való indulást is).

II. Out-of-the-box gondolkodás, kreativitás

Gyakorlatok:
1. hétköznapi tárgyakra (gemkapocs, villa, virágcserép) másfél perc alatt 15 alternatív felhasználási módot improvizálni
2. „tortaszeletelős”, „kilencpontos” feladvány (Vágj fel egy tortát három vágással nyolc egyenlő szeletre! - Köss össze 3x3 pontot 4 vonallal a vonal megszakítása nélkül!)

Kérdések, konklúziók
• Mindegyik megoldáshoz szükséges elvonatkoztatni a megszokott gondolkodási utaktól
• Miután találtunk egy megoldást, gondolkoztunk-e egy lehetséges továbbin?
• Saját magunk korlátozzuk magunkat: mi állítunk fel magunknak szabályokat, amelyek egyébként nem szükségszerűek, de a gondolkodást behatárolják.
• A gondolkodás könnyen teremt magának bejáratott utakat. A kreatív gondolkodás lényege, hogy ne menjünk mindig végig ezen az úton („eltéríteni a vízesést”).

III. „Módszeres spontaneitás” - brainstorming módszerek

• "6:35" módszer
  Résztvevők körben, mindenkinél papír, ceruza, és leír 2-3 lehetséges ötletet/megoldást. Utána mindenki továbbadja a papírt, és a szomszédjától kapott ötleteket fejleszti tovább. Így tovább, amíg a csapat körbe nem ér. (A neve onnan jön, hogy az alapformában 6 ember fejenként 3 változatot 5 lépésben fejleszt, de nyilván ezek lehetnek bármilyen számok.)
  Előnye: mivel a saját fejeddel helyezkedsz bele a szomszéd ötletébe, kénytelen vagy kilépni a sajátjaidból, és a gondolatok izgalmas kölcsönhatásokba léphetnek.

• "Random szó"
  Adva van egy probléma (tervezés jellegű pl.), szerzünk hozzá egy random főnevet (pl. benzin) és összeírjuk a dologra jellemző tulajdonságokat (szaga van, energiahordozó, robbanékony, stb.). Utána megnézzük, hogy az adott tulajdonságokat minek tudjuk megfeleltetni/hogyan tudjuk alkalmazni a problémában.

• Metafora
  Lényege: adva van egy problémád. A tanácskérésnél/brainstormingnál nem mondod el a problémát, csak megfogalmazol egy vele kapcsolatos hasonlatot. "Olyan ez a helyzet, mint amikor egy fazékban forr a víz és le akarja lökni a fedőt". Erre érkeznek a reakciók. "Takarékold le", "vedd le a fedőt", "önts hozzá hideg vizet", de lehetnek elborultabbak is: "szerelj rá szelepet", "vezesd el a gőzt és hajts vele egy turbinát". A problémagazda pedig alkalmazhatja a saját helyzetére.

• Koncepciós szintre emelés
  Sikeres receptek kiterjesztésére, tanulságok levonására. Ha egyszer egy ötlet működött (vagy éppen nem működött), a segítségével megvizsgálható a valódi hatásmechanizmusa, amelyet más kontextusban más konkrétumokkal megint alkalmazhatunk. (Légitársaságos példa: Gyerekkedvezmény nagyon bejött. Kérdés: mi tette igazán sikeressé? Koncepcióra visszavezetés: egy speciális célcsoportnak adott egy speciális kedvezményt. Konklúzió: más célcsoportok is megcélozhatók hasonló módon.)

IV. Az előadásban hivatkozott személyek

Steve Blank: a Völgy első boomjának egyik sikeres vállalkozója, egy darabig csinálta, aztán tanította: a lean startup mozgalom beindítója, innovációs kulcsfiguraként van nyilvántartva. További infó sok linkkel. Lean kurzusa elérhető itt. 

Alex Osterwalder: a Business Model Canvas elkészítője (app is van belőle, ha valaki erre vágyik:), a Business Model Generation c. könyv szerzője. Az oldalán van egy csomó szabadon használható eszköz, ismeretanyag.

Ash Maurya: A lean modell továbbfejlesztője, a Running Lean c. könyv szerzője. Néhány írása itt olvasható. 

Paul Waczlawick: kommunikációval foglalkozó pszichológus-filozófus, a problémákhoz, változáshoz való hozzáállást, a spontán rossz gyakorlatokat vizsgálja (és karikírozza is A helyzet reménytelen, de nem súlyos c. könyvecskéjében – pszichológia pamfletben). Komolyabb műve a Változás. Bővebben itt. 

Kuslits Borbála